Tudnivalók a Tiszáról és a Tisza túráról, valamint a Tisza menti települések (egy részének) bemutatása.
Fontos és érdekes, kérjük olvassa el/olvasd el!
 

A Tisza
A Tisza a Máramarosi-havasokban ered. Két ága, az 1680 méteres magasságban eredő Fekete-Tisza és az 1600 méteres magasságban eredő Fehér-Tisza szinte körülöleli a Hoverla 2058 m. magas csúcsát. A Fekete- és Fehérből egyesülő Tisza ettől a ponttól rafting hajókkal járható, ez nem a vízitúrázással most ismerkedők terepe. A folyó itt a Fekete-Tisza nagyjából észak-déli irányát tartja a bal oldali Visó (Vişeu) beömléséig. Ez a gyakorlott evezősöknek izgalmas szakasz, de a sisak nem véletlenül kötelező, ha rossz helyen borulsz nagyon komoly gond lehet, lehet akkora ütést kapni a fejre, mint Michael Schumacher szerzett síelés közben. Ha valaki itt egy pillanatra nem tartja be a túravezető utasításait, annak sajnálatosan a nap végén eljött a vízitúra vége, szépen kérjük mindenki együttműködését.
A Visó-torkolat után a Tisza nyugat felé fordul és 26 km-es út után az ugyancsak a Radnai havasokban eredő Izát veszi fel. A Tisza követi az Iza dél-kelet - észak-nyugati irányú pályáját megszabó törésvonalat a Lápos (M. Ţibleşului) és a Gutin (M. Gutîiului) hegylánc kifutóját alkotó Avas-hegység (M. Oaşului) lábánál. Az Avas és a jobb parti Nagyszőlősi-hegység (Vinogradov) között, a huszti kapuban a folyó völgye hirtelen kiszélesedik, izgalmas medret hoz létre. Mielőtt a Tisza kiérne az Alföld peremére, felveszi a jobb part irányából futó Taracot (Tereszva), Talabort (Tereblja) és a Nagyágat (Rika). Királyháza és a Szamos torkolat között a folyó kelet-nyugati irányt követ. Ezen a szakaszon két nagyobb mellékfolyót fogad be; jobbról a Borsát (Borzsava) és balról, immár magyar területen a Túrt. Ez vízitúráink leggyakoribb terepe. A Szamos beömléséig megtett 258 km-es úton a tengerszint feletti magasság 103 m-re csökken, vagyis a folyó esése a felső szakaszon 1577 méter! Idáig, a vízügyesek számára a Szamos torkolatig tart a felső szakasz. Ha ti is meglepődtél, vigasztaljon, más is :)
Az emberek 99%-a abban a hitben van, hogy Tokajig tart a "felső" rész. A néphit és a hidrológiai tény elválik egymástól. Ezen a honlapon mi is a köztudatba beégett módon Tokajig hívjuk a Tiszát Felső-Tiszának, függetlenül attól, hogy szerintünk a Felső-Tisza határa Szatmárcseke környéke. Ugyanis, ahol a folyó munkavégző képessége nem teszi lehetővé az apró kavicsok szállítását sem, onnantól a folyók esetén nem beszélhetünk áramlástani értelemben felső szakaszról, márpedig Szatmárcsekénél még apró kavics van, Tivadarnál viszont már homok. 

De nem szőrszálhasogatunk, a honlapon Tokajig azt mondjuk a Tiszára, hogy "felső", holott hidrológiailag pontosan Vásárosnaménytól a Maros beömléséig tart a középső szakasz. Miért követünk el szándékos hibát? Mert ha azt mondanánk, hogy Középső vagy Közép-Tisza, akkor nagyon sokan azt hinnék, hogy valahol - mondjuk - Szolnok tájékán evezünk.

Pontosan ezen "Felső-középső" jelleg az, amit miatt a Tisza ideális víz az evezés megszeretéséhez. Nem egy akciódús Szigetköz. Nem egy Rába. A Tisza normál vízállás idején egy nagyon különleges érzést adó, hosszú, csendes kenuzgatás. A Tisza vízitúra biztonságos, ha nem nagy, vagy ellenkezőleg, ha nem túl alacsony a víz. Mi a nem túl nagy, mi a nem túl alacsony? Előre bocsátjuk. A biztonság érdekében figyelembe vesszük, hogy egy hajóban a kenu világbajnokság első négy helyezettje ül-e vagy a kenuban gyermekkel utazó, esetleg gyorsabb folyót még nem is próbált résztvevők vannak-.
A vízállás mérése során alapvetően a tiszabecsi vízmércét vesszük alapul. Itt az elsőfokú árvízvédelmi készültség szintje 300 cm, evidens módon sem azt, hogy homokzsákot pakoljanak, sem ezt a vízszintet nem várjuk meg. Ilyenkor a víz még nem csap át a gáton, de a sodrás már tisztességes, látványosan vágtat a víz, szokásos sebességének négyszerese felé közelít, túl sok ingerenciája vízre szállni már a bátraknak sincs. Ilyenkor már a töltéskoronán is büntetnek, ha át is csempésznénk magunkat a belső oldalra, ilyenkor már integetnénk egymásnak, hogy "majd a Fekete-Tengeren találkozunk". Ha tudjuk, hogy ez a szint ab ovo kizárva, akkor mi a biztonságos vízre szállási vízszint.
A tapasztalat azt mutatja, hogy 100 cm-es vízszintnél egy borult kenuval kiúszni már "kihívás".
Ilyenkor több tényezőt mérlegelünk
a túra megtartása szempontjából és abból a szempontból, hogy ki jöhet a vízitúrára.
Például. Vannak-e gyerekek a csoportban, hányan, mekkorák? Úszástudás. A kenu merülése. Négy 50 kilós személyhez képest 4, 80-120 kilogramm közötti, átlagosan 100 kilós túrázó borulási kockázata - ceteris paribus vagyis csak a merülés alapján - nem kétszeres, hanem százszoros.
A szél nagyon fontos. A vízhőmérséklet rendkívül lényeges, hiszen egy esetleges borulás esetén a hosszabb sodródás is "benne van a pakliban". Borulás esetén a borult kenu legénységének partra kell tudnia szállnia, de ha a fövenyeket víz borítja, nincs hova.
A kenut is ki kell hozni a parthoz, majd a vizet kiönteni és a "talpára tenni". Igen ám, de minél nagyobb a víz, annál inkább nincs hova, csak a magas part van, nyakig érő vízben pipiskedni sem lehet, úgy visz el a víz, mint a pinty, hát még kenut emelgetni. Ha az egyébként használható lapályokat víz borítja, mert mínusz 50 mínusz 100 közötti nyári vízálláshoz képest 2 méterrel feljebb van a víz, még a pisilési szünet is veszélyes, hiszen nagy sodrásban kell a magas part közelébe jutni. Igen ám, de ilyenkor csak a kenu orrával tudnánk, hiszen a part menti növényzetben nincs 6 méteres kikötő nekünk kivágva. Nem ragozzuk. A nem biztonságosan magas víz esetén nincs vízitúra, vagy nem mindenkinek lehet. Akkor sincs vízitúra, ha "lekaphatja" a kenuk alját a kavicspad, akadályba vihet a sodorvonal, amikor "ütköző magasságban", közvetlenül a víz felszíne alatt sziklák vannak. Ha a vízállás -150 centiméter alatt van, akkor már a mederben lévő szikláknak, sziklákra futhatnak a kenuk.
Összegzés. Elméletileg mínusz 150 cm és plusz 100 cm-es tiszabecsi vízállások között szállhatunk vízre a Tiszán, de fenntartjuk a jogot, hogy ennél jobb vízszint esetén is a nem rutinos vízitúrázóknak a legudvariasabb értelemben mondjunk a vízitúrára nem-et. És vannak olyan vízitúrázók, akikkel mínusz 160-nál is még vízre szállunk, mert láttuk már, hogy képesek megtalálni a "tű fokát", sodrásban oldalazni, hátrafelé evezni vagy (plusz) 130-nál is még biztonságban vannak.
Az időjárás és vízállás miatt nem induló, vagy amiatt  befejezésre kerülő túra díja nem kerül a résztvevőnek visszafizetésre, ill. az esetlegesen még be nem fizetett díj kifizetése a szervező felé 8 napon belül esedékessé válik. Az időjárás és vízjárás kockázatát a résztvevő viseli. Kérjük ennek tudatában jelentkezz a vízitúrára.

Az egyedi Tisza túrákat úgy szervezzük és bonyolítjuk, ahogyan Önök kérik, Ti kéritek. Vagy végig vezetjük a túrát - ha kéritek* - vagy azt csináljuk, amit a a turnusokon, megtanítunk kenuzni, kiképzünk a kormányzásra, veletek vagyunk a túra elején, és amikor már mindenki magabiztosan irányítja a kenut, amikor mindenki tud önállóan vízitúrázni, akkor minden további fontos tájékoztatót megadva, a túravezető búcsút vesz tőletek és hagyunk önállóan haladni. Vagyis (ellentétben más túraszervezőkkel), mi, amíg a csoport nem válik önállóan is biztonsággal, jól kenuzóvá, a kisebb csoportot is kísérjük. A vízitúra végén vagy a túravezető vagy valaki fog várni, akinek a kenukat, lapátokat, mellényeket leadhatjátok.
Vagy kérjük, hogy az egyeztetett helyen hagyjátok a felszerelést.
A túravezető távozásával párhuzamosan a logisztikát immár megtanulva a résztvevők örömmel állnak át az általunk felszámolt transzferről a kvázi ingyenes (kvázi, hiszen a benzin és az értékcsökkenés nincs ingyen), de már egymás között kivitelezett és általunk megszervezett telekocsi rendszerre.
A tényleg nagyon gyakorlott, rutinos csapatok nulla túravezetéssel is bérelhetnek kenut, letéti díj fizetése mellett.
*=Ha a vendég a túravezető folyamatos jelenlétét kéri, ezt az igényt kérjük írd a jelentkezési lapra bárhova és egyúttal írd be az e-mailbe, amihez a jelentkezési lapot csatolod. Ebben az esetben a túravezető a csoport létszámától függetlenül a teljes vízitúrát vezeti.

Tiszacsécse
A Tiszabecs és Szatmárcseke közötti 25 km-es első napi szakaszon, bár a vízről nem látjuk, Tiszacsécse mellett megyünk el, itt született Móricz Zsigmond. A család régi otthona ma emlékház, őrzi azokat a bútorokat, tárgyakat, melyek a Móricz családé voltak. A ház udvarán Varga Imre Móricz-szobra látható. Móricz emlékházán kívül Tiszacsécse nevezetessége a műemlék templom és a fa harangtorony.

Szatmárcseke
Szerencsére a mi vendégeink ebből a szempontból többségükben kivételek, de Szatmárcsekéből sok vízitúrázó semmit sem lát, hiszen a parti kempingben történő sátorverést követően kezdődik a buli, mi viszont elvisszük a túlnyomó többségükben normális családokat egy kis falunézésre, bár az igazság az, hogy Szatmárcsekét egyre kevésbé szeretjük megmutatni. Egyre rosszabb besétálni a faluba. Szomorú enyészet üvölt némán, Szatmárcseke haldoklik.
Ha még látni akarja valaki Szatmárcsekét úgy, hogy fantáziával el tudja még képzelni a gulyákat, a megművelt földet, Szatmár vidékének értelmiségét, a virágzó múltat, a szépséges magyar Alföld békéjét, most érdemes megtennie. Már annak persze, akinek az evezés mellett, a táj, a szépség, a jó beszélgetések, a kulturált vidámság is fontos. Szatmárcseke nem kivétel, egy település a sok száz vagy ezer közül, olyan, mint a beregi Tiszahát rohamosan leépülő falvai. A gazos udvarok, elhagyott ólak és istállók némán kérdezik: mivé lettél, hová leszel eltűnő Magyarország?
Mész az utcán, benézel az udvarokba és nem tudod, hogy ez a XXI. századi Európa vagy Dél-Szudán. Nem vicc, jobban öltözöttek a tévés híradásokban a háború elől futó szíriai menekültek, mint honfitársaink, az afgán menekültek angol és informatikai tudása fényévekkel előzi a szatmárcsekei "átlag" gyerekét.
Szatmárcseke mellett Nagyarnál ott a Petőfi-fa, a tövében írta Petőfi a "Tiszát", nincs is kedvünk felidézni, mert gúzsba köt az agónia. Milyen világot éltünk meg, hogy Kelet-Magyarországról a fiatal értelmiség  100%-a elmenekül? Quo vadis kis hazánk? Amit még érdemes Szatmárcsekén nézni az a híres temető.

Azon bizonyos "csónakos" fejfák eredetére tudományosan bizonyított magyarázat nincs,  hipotézisek vannak. Sokan úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke. Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe. Igen ám, de errefelé ladikkal jártak és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt szokásos.
A vízitúrázónak marad a különleges látvány, amelyet a fejfák százai nyújtanak. A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét.
Petőfi:
"...Badalóval csaknem szemközt fekszik innen a Tiszán Cseke, és a csekei temetőben Kölcsey Ferenc. Tavaly ősszel egypár hétig laktam itt, s meg-meglátogattam a szent sírt, melyben a legnevesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, még csak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva; de nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve. Csendes a táj; a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig. A nagy férfi sírja körül csak a szellő rezegteti a tövisbokrokat, a tövisbokrok virágain vadméhek donganak, s távol az andalgó Tisza halkan mormolja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavarja."
 

Tarpa
Tarpát, mint a királyné birtokát már az 1300-as években említik. Igazi hírét mégis Esze Tamásnak köszönheti, aki itteni és mezővári kurucaival állt II. Rákóczi Ferenc zászlaja alá, és talpasaival a Fejedelem leghívebb katonája volt. Ezeket az időket idézik fel nyaranta a Tarpai Kuruc Napok. Az országban megmaradt szárazmalmok egyike is Tarpán áll. Hajdanán a környék valamennyi településén építettek ilyet, csupán Tarpán hat működött. Ez a felújított, átépített, restaurált szárazmalom tanúskodik az építőmesterek művészetéről, ügyességéről.

Tákos
Tákos ékessége a Református templom. „Mezítlábas Notre Dame”-nak is nevezik a paticsfalú, zsindelyfedésű, 18. századi teremtemplomot. Előtte fa harangtorony áll. Belső kiképzése népi építészetünk páratlan remeke, a stallum, a padok , az egész berendezés a magyar parasztbarokk csodálatos alkotása.

Csaroda
Csarodán, nem messze Tákostól újabb templomremek található: egy boltozott szentélyű, egyhajós, középtoronnyal ellátott épület. Ez a szép templom az egymást követő korok templombővítésének példája. A falakon indából sarjadó, nagy leveles, szíves, tulipános, a Bereg színeiben pompázó díszítés található, melyet a reformáció után népi festő készített. Alóla bukkantak elő a hajdani freskók. Ezek nagy része bizánci stílust idéz, de később találtak a 13. és 14. századból származó falfestéseket is.

Tuzsér

Tuzsér története a wikipédia szerint a XVIII. században megszakad, aki tudja a folytatást segítsen.

Szabolcs vármegye név szerint ismert legrégibb települései a 10-11. század-ban jöttek létre. A Hazai Okmánytár Tuzsérra vonatkozó legkorábbi 1212-es adata még a zsurki uradalom részeként említette a települést.

A tatárjárás idején (1241) Tuzsér területe lakatlan, erdővel benőtt, számos érrel átszelt vidék volt, határában azonban már létezett egy Kálonga nevű község, melyet a tatárok pusztítottak el, lakói pedig a Tisza-menti jó búvóhelyül szolgáló erdőségekbe menekültek, később itt kezdtek el építkezni. Ekkor jött létre Tuzsér régi települése.

1270-ben Szabolcs megyében az oklevelek már említették a Bastech nevű nemzetséget. E nemzetségből származó Renold tárnokmester ebben az évben kapta meg Tuzsért V. István adományaként, az adományt 1273-ban IV. László király megerősítette, de Tuzséri Benedek tiltakozott a megerősítés ellen, a család mégis megtartotta birtokát, majd Peres Miklós csicsvai várnagynak adta.

1339-ben a birtok ismét a Bastech nemzetség kezén van és a Rozgonyi család kapja (Rozgonyi család Renoldtól származik). 1355-ben a Várdai családból való János és fiai talán az itteni birtokos Tuzséri család révén megszerezték meg a tuzséri birtok Bezdéd felőli részét, majd pedig elcserélték Losonczi Dénes unokájával Tamással. Ez a terület akkor Geusthüsera néven volt ismeretes, míg a Rozgonyi részt Renoldthusérának nevezték.

A Várdai és Rozgonyi család leszármazottai sokat pereskedtek a Tuzséri család tagjaival, ugyanakkor a Tuzséri családbeliek is viszálykodtak egymással.

1387-ben a Tuzsériak ellenezték Várdai Domokos beiktatását.

1389-ben Mária királynő azzal a kéréssel fordult Losonczi László bánhoz, hogy Twsyr-i Lukács özvegyét, László fia Györgyöt és Miklós fia Miklóst (akiket védelmébe fogadott), védelmezze meg birtokaikban.

1390-ben a Tuzsériak Várdai Zsigmond ellen pereskedtek a tuzséri birtokrész és három halastó miatt, de a pert István nádor elhalasztotta. A pereskedés a 15. században is folytatódott.

1406-ban Twsyr-i Miklós fia diák és László fia György révjoguk elismeréséért fordultak az uralkodóhoz. Kérésüket azzal indokolták, hogy emberemlékezet óta Salmon és Leanwar birtokok között in fluvió Ticie Twsyr birtokon révjük volt, de azt a Homanna-i Kyswarda-i nemesek lerontották. Ezt az alispán és a szolgabírák 1406. június 30-án Szabolcs megye királyi parancsra tartott közgyűlésén Perényi Péter máramarosi ispán előtt esküvel is bizonyították.

A fennmaradt adatokból következően a tuzséri birtokon kívül, a Várdai és Rozgonyi család-nak is volt itt birtoka, a Tuzséri család tagjai, név szerint Twsyr-i Miklós fia Miklós, László fia György és Twsyr-i Lukács között is fel volt osztva. Twsyr-i Lukács halála után özvegye és leánya kezébe került Tuzsér harmada hozomány, nászajándék és leánynegyed címén. Miklós és György Lukács birtokrészét is az övékéhez szerette volna csatolni, ennek fejében 50 Ft-ot ajánlottak fel az özvegynek és leányának.

1407. január 6-án Zsigmond király Twayr-i Miklós fia Miklós diáknak és László fia György diáknak szolgálatukért új adományként adta Twsyr-i Papthowa Kathynya és Elewthow nevű halastavak felét, azt a részt, ami az ő birtokrészéhez tartozott Agary Lőrinc fia Antalnak azzal a kikötéssel, hogy ő, vagyis fiai, vagy Miklós diák az elzálogosított részeket bármikor visszaválthatják.

1410. május 29-én Zsigmond király Rozgonyi Miklós fiainak többek között a Tuzsér birtok adományázásáról szóló 1270. évi oklevelét megerősítette és 1410. június 29-én elrendelte, hogy a szepesi káptalan új adomány címén iktassa be őket a birtokba.

Twsyr-i Miklós fia, Miklós diák és László fia György egymással folytatott pereskedésére lehet következtetni egy 1412-es adatból, mely szerint 1412. január 20-án megtartott Szabolcs és Bereg megyei nádori közgyűlésen Garai Miklós nádor előtt megegyeznek a Twsyr-i Lukácsé és fiai rddigi birtokai mellé még megkapja a Sebesfolyó nevű vízeret, amely a Ragozna halastóba ömlik és a rajta lévő malomhelyet is.

György birtoka a Kachyna és Charbolcha nevű halastavak közti terület s a rajta lévő malomhely. György részén egy állati igával forgatott un. Zarrazmalum is van, s ezért György: hozzájárult, hogy Miklós diák a saját megőrlésre kerülő gabonája után itt ne adjon vámot.

Mint a fent leírtak mutatják a 15. század-i birtokosokról elég sok adat maradt, a 16. és 17. századiakról azonban nem sok mindent tudunk.

1588-ban 21 jobbágy lakott Tuzséron, 1611-ben Nyáry Pál kapta meg a Várdai örökségből királyi adománylevéllel. A 17. században a Várdai örökség részeseként a Serédy és Melith családok birtokolták. Serédy Benedeknek 12 lakott jobbágytelke volt itt, de ezeket az államkincstár (fiscus) elkobozta, majd később 1687-ben visszaadta a felét fiának, Gáspárnak. A század végén a kisnemes birtokos Borsy Pálnak is élt itt néhány jobbágya.

A 18. század-ban több birtokosa is volt a falunak. Az 1772-es adatok szerint Lónyai Zsigmondné, Krucsay László, báró Dőry László, Ormos Imre és Komjáthy Jakab is földesura volt a falunak.

Az 1784 és 1787 közötti első magyarországi népszámlálás idején Lónyay Ferenc birtoka volt. A jobbágyfelszabadításkor Lónyay Menyhért és örökösei és Szirmay Gyula, az 1900-as évek elején pedig gróf Forgách Margit lett a falu birtokosa.